Ügyszám: 846/2016.
Ügyintéző: Balaskó Tibor

HIRDETMÉNY

Ezúton kívánjuk tájékoztatni az ebtartókat azokról a jogszabályi változásokról, melyek a kutyák állatvédelmi és egyéb kötelezettségei szempontjából feltétlenül fontosak és betartandók.

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) számú Korm. rendelet módosítása értelmében 2016. január 1-től tilos ebet tartósan kikötve tartani. Ez a kutyák szempontjából hozott változtatás viszont semmiképpen sem jogosítja fel a gazdát arra, hogy felelőtlen módon, a kutya biztonságos, zárt helyen való tartása helyett azt szabadon engedje és, hogy ezzel mások testi épségét, vagy éppenséggel saját kutyája egészségét veszélyeztesse, károsítsa. Kutyatartói szempontból szinte minden eset egyedi elbírálást igényelne. Egyetlen lényeges eleme tartási módnak, hogy mind a kutya, mind pedig a környezetében lévők számára biztonságos helyet jelentsen. Így a hiányos, vagy nem kellő biztonságot nyújtó kerítés esetén senki sem teheti meg, hogy az eddig indokoltan láncon tartott, támadó természetű kutyáját a rendeleti szabályozás miatt szabadon engedje. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor a zárt és megfelelő nagyságú kennel jelenthet megoldást. Nagyon fontos tudni, hogy a rendelet pontosan meghatározza az ebek méretbeli kategóriáit. Így kistestű eb, olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot. Közepes testű eb, olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm. Nagytestű eb, olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot. Lényeges tehát, hogy mindenki tisztában legyen a kutyája testtömegével, mert ehhez igazítja a jogszabály a tartási hely területi szükségletét. Tilos kistestű ebet 10 m2 – nél, közepes testű ebet 15 m2 – nél, nagytestű ebet 20 m2 – nél kisebb területen tartósan tartani. Nem lehet viszont kimondani, hogy egy időszakosan használt lánc rosszabb, mint a kenneles tartás. Bármely tartási módban lényeges, hogy a kutyának biztosítani kell a gazdával együtt töltött idő, a közös séták ( a kertben tartottnak is!) és a szabad mozgás lehetőségét! Tehát nem az a közvetlen, azonnali cél, hogy minden kutya végleg lekerüljön a láncról, akkor is, ha az adott állat szocializáltsága és környezete nem biztosítja a biztonságos tartás feltételeit, de az igen, hogy ezután egy kutya se kerüljön tartósan láncra! A jogalkotó célja az, hogy senki se kezdjen kutya tartásába, ha nincsenek meg a megfelelő, az állat és a lakókörnyezet jogos igényeit is kielégítő feltételek. Nagyon fontos tudni, hogy – ellentétben egyes hírportálokon megjelentekkel – nem követ el bűncselekményt az, aki vét a vonatkozó rendelet ellen, hiszen ezek alapvetően nem Btk.-ba ütköző cselekedetek. Ha valóban az állat kíméletét nem biztosító módon, tartósan láncon tartott kutyán szeretne valaki segíteni, akkor nem a rendőrséget, hanem a hatósági állategészségügyi szolgálatot, illetve a jegyzőt kell értesítenie. A kivizsgálást követően elsősorban a hibák, hiányosságok javítására kötelezhető az állat gazdája, ennek meg nem történte esetén szabható ki állatvédelmi bírság. A Szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 11. §-a alapján a pénzbírság legalacsonyabb összege 5.000,-Ft, a legmagasabb összege 150.000,-Ft lehet a törvény 193. §-ban foglaltak elkövetése esetén. A 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról úgy rendelkezik, hogy a bírság alapösszege 15.000,-Ft, amely összeg a minősített esetekben – jogszabályban meghatározott mértékben – szorzókkal növelhető, így egyes tényállások esetén akár 150. 000,- Ft is lehet, de több tényállás együttes fennállása esetén ezek a szorzók összeadódnak, így jóval nagyobb állatvédelmi bírság is kiszabható. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt az esetet, amikor az állattartó mulasztása olyan súlyos következményekkel jár, hogy valakinek 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó, esetleg halálos kimenetelű balesetet okoz, akkor már a büntetőjogi felelősség is felmerül. Összegzésként azt hangsúlyozzuk, hogy mind az emberi élet biztonsága és védelme, mind pedig az állatvédelmi szempontok is egyaránt kikényszerítik a felelős és jogkövető magatartást valamennyi ebtartó részéről. Azért, hogy ezeket a kellemetlen és esetleg súlyos következményekkel járó hatósági eljárásokat és szankciókat elkerüljük, mindenkinek át kell gondolnia a saját környezetének körülményeit és a leírtak szerinti felelős magatartást kell tanúsítania mindannyiunk testi-lelki biztonsága és egészsége érdekében.

Mivel a kutyatartás egy előre megfontolt döntés eredménye kellene, hogy legyen, ezért a hozzá szükséges eszközök és körülmények meglétét a leendő gazdának még jóval a kutya fogadása előtt meg kell vizsgálni. Akár a kutya, akár a gazdája szempontjából nézzük a feltételeket, csak az egészen biztonságos és kölcsönösen komfortos körülmények megléte esetén tartsunk kutyát. Lássuk be, hogy ez nagy felelősség, így sem az állatkínzás, sem az önző szempontok érvényesítése nem lehet a célunk, mások testi épségére való fokozott figyelmünk mellett.

Zalalövő,2016. február 1.

Gáspárné Tóth Zsuzsanna
jegyző