HIRDETMÉNY
A Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője értesíti Zalalövő Város lakosságát az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló 1/2007./I.25./ önkormányzati rendelet IV. Fejezet tartalmáról, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. Kormányrendelet 4.§. -ban foglaltakról:
Avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése:
(1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.
(2) Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló), illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl.:vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött ) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható. Fák, cserjék, tűzelhalásos betegségekor (Erwinia amylovora) a Zala Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának előírásai szerint kell eljárni.
(3) Tilos égetni egészségügyi, szociális és gyermekintézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működési ideje alatt, valamint a magasfeszültségű vezetékek alatti kiskertekben, a véderdők és helyi védelem alatti területeken.
(4) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.
(5) A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében az avar és a kerti hulladék égetése lakott területen kedd és péntek 15-19 óra között lehetséges, az adott időjárás figyelembevételével.
(6) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10, saját telken lévő épülettől
(7) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait, stb.)
(8) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, eloltható, így különesen kerti locsolótömlőt, vagy legalább
(9) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
(10) A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban tüzet gyújtani tilos.
(11) Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelményeket aki nem tartja be, az szabálysértést követ el. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égetésével kapcsolatos levegővédelmi követelmények betartása a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.
A levegő védelméről szóló 306/2010. Kormányrendelet 4. § előírja, hogy:
(1) Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A rendelet 9. melléklete nevesíti pl.: „Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben történő égetése" 300 000 Ft fix összegű levegőtisztaság-védelmi bírságot von maga után.
(2) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. BM rendelet meghatározza, hogy az égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, illetve a szabadtéri égetés szabályait is definiálja.
184. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
(3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet- a (5) bekezdésben foglaltak kivételével - az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége.
(5) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.
(6) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki.
(7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.
185. § (2) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző - szükség esetén műszeres -felügyeletet köteles biztosítani.
Szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó rendelkezések:
225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
(2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz tovább terjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz tovább terjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
(3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.
(5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.
(6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
(7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
A szabályok be nem tartása tűzvédelmi bírságot is vonhat maga után, a 259/2011. K01m. rend. 1. mellékletének 3. sora szerinti „tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges" tényállás esetén ez a szankció 20 000 és 3 000 000 Ft közötti bírságösszeget jelent.
Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét.
Zalalövő, 2017. szeptember 14.
Vígh-Tardi Valéria
jegyző
