H I R D E T M É N Y
A Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal értesíti a Tisztelt lakosságot, hogy az egységes hatósági jogalkalmazás elősegítése érdekében – a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,- mint vízügyi hatóság állásfoglalásának alapul vételével- a vízgazdálkodási bírság alóli mentesülés (kútamnesztia) jogszabályi előírásaival kapcsolatosan a következőkről ad tájékoztatást:
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 29.§ (7) bekezdése szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését (2016. június 4.) megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezését 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
A bírságolás alóli mentesülés időtartama:
A fennmaradási engedélyhez kapcsolódó fennmaradási bírság fogalmát a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló – 1996. június 1-én hatályba lépett a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22) Korm. rendelet (továbbiakban Kormányrendelet) vezetett be.
Az ezt megelőzően kiépített vízilétesítmények esetében fennmaradási bírság a jelen jogszabályi környezetét figyelembe véve nem kerül kiszabásra.
A jelenlegi jogi szabályozás mellett, amennyiben a Kormányrendelet hatályba lépése és 2016. január 3-a között kialakított vízilétesítmények nem kerülnek legalizálásra 2018. december 31-ig, 2019. január 1-től a jogi helyzet rendezésére már kizárólag a Vgtv. 29.§ (3) bekezdése szerinti fennmaradási bírság kiszabása mellett lesz lehetőség.
A Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges
- olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet fennállásával üzemel
- ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
- ac) nem gazdasági célú vízigény
- az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez
- az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
A kormányrendelet 24. § (10) bekezdésében foglaltak értelmében a házi ivóvízigény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyként nyilvántartott,- épülettel vagy annak építésére jogosító hatóság határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 3. § 28. pontjának a) alpontja szerint magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység a tevékenység akkor, ha a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint a települési önkormányzat jegyzőjének vízgazdálkodási hatáskörébe tartozik.
A fent idézett jogszabályhelyek alapján a Kormányrendelet 24. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja vonatkozásában téves az a jegyzői jogértelmezés, mely szerint csak akkor tartozik egy kút a jegyző vízügyi hatáskörébe, ha abból ivóvízigény és háztartási vízigény együttesen kerül ellátásra. A beépítésre szánt területen a háztartási igényeket kielégítő (nem ivóvíz) vízigénnyel bíró kút engedélyezése is jegyzői hatáskör, ha a Kormányrendelet 24. § (1) bekezdés a) pontjának egyebekben megfelel.
A vízjogi jogszabályok általános és együttes értelmezéséből a háztartási vízigény a háztartási igények (pl.: szociális vízigény, nem gazdasági célú mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó vízigény; nem gazdasági célú egyéb magáncélú tevékenység) kielégítése során fellépő vízigények gyűjtőfogalma. Ebbe tehát beletartozik a háztáji kiskert vagy zöldfelület öntözése, azonban egy golfpálya vagy egy mezőgazdasági ültetvény öntözése már nem.
Zalalövő, 2017. március 10.
Gáspárné Tóth Zsuzsanna
jegyző
